Módszertan röviden
Rövid összefoglaló arról, hogyan készülnek az oldal számai. A teljes módszertan angolul jelent meg; az alábbi részek mindegyike arra a fejezetre hivatkozik, amelyet összefoglal.
A mindenre érvényes szabály: hiányokat nem töltünk ki. Ha a nyilvános adatok nem támasztanak alá egy választ, az oldal azt mondja, hogy a válasz ismeretlen. Egy hiányos, de ellenőrizhető válasz többet ér, mint egy teljes, de ellenőrizhetetlen.
Honnan származnak az adatok
Az oldalon minden szám közzétett forrásból származik, és minden szám visszakövethető ahhoz a fájlhoz, amelyet letöltöttünk, a letöltés napjához és a fájlon belüli rekordhoz.
Az oldal gerincét a hivatalos források adják: statisztikai hivatalok, vámhatóságok, minisztériumok, szabályozó hatóságok, adóhatóságok és az Európai Bizottság. A sajtót arra használjuk, hogy megtudjuk, hogy valami megtörtént, és hogy dátumhoz kössük, számként soha. Amit mi magunk számítottunk ki, mindig így van megjelölve, a módszerrel együtt.
A legnagyobb részletesség, amelyet állítunk: ország, termékcsoport, időszak és mennyiség, valamint finomítói és terminálkapcsolatok, ha egy forrás megnevezi őket.
A négy adatcímke
Minden érték címkét kap arról, milyen fajta érték. Az oldalak négyet mutatnak:
- Hivatalos
- Hatóság tette közzé, vagy iparági forrás, amelyet egy másikkal egyeztettünk. Folytonos vonallal.
- Számított
- Mi számítottuk ki tárolt értékekből, közzétett képlettel. Folytonos, halványabb vonallal.
- Becsült
- Nem közzétett; fizikai bizonyítékokból kikövetkeztetett érték, a módszerével, a bizonyítékaival és a bizonyosságával együtt rögzítve. Szaggatott vonallal.
- Nem közzétett
- Nincs megalapozott nyilvános bizonyíték. Szürke sraffozással. Nem jelent nullát.
Egy számított érték bizonyossága soha nem nagyobb a leggyengébb bemenetéénél. Gyenge értékek átlagolásától azok nem lesznek erősek.
Hogyan számítjuk a származást
A kereskedelmi statisztikák azt mondják meg, melyik országból jött az olaj, azt nem, melyik mezőről, terminálról vagy rakományból.
A származás szerinti részarányokat energiastatisztikai alapon mérjük: a nyersolajat aszerint, hogy melyik országban termelték ki, a kőolajtermékeket aszerint, hogy melyik országból szállították őket utoljára; ez lehet kereskedelmi csomópont is, nem feltétlenül az, ahol finomították őket. A külkereskedelmi statisztikai alap másféle számbavétel; a kettőt külön közöljük, és soha nem vonjuk össze.
Az országoldal fő állítása a hivatalos kereskedelmi és finomítói statisztikákból készült becslés, egy országnyit visszafelé: mely országokból jött az üzemanyag, és hol termelték ki a mögötte álló nyersolajat. A vissza nem követhető részarány külön részként jelenik meg, és soha nem osztjuk szét a visszakövetett származási országok között.
Soha nem állítjuk, hogy egy adott töltőállomás üzemanyaga honnan jött. Ez az információ nem létezik a nyilvános adatokban.
Hogyan számítjuk a Hormuzi-szorosnak való kitettséget
Az, hogy egy rakomány áthalad-e a Hormuzi-szoroson, attól függ, hol rakodták be, nem attól, melyik ország termelte. Az oldal az exportterminálokat sorolja be, nem az országokat.
Egyetlen exportútvonallal rendelkező országnál a részarány meghatározott. Az olyan országnál, amelynek az öblön belül és kívül is van exportútvonala, a nyilvános kereskedelmi statisztikák nem mondják meg, melyik terminál rakodta a rakományt; ilyenkor tartományt közlünk, pontbecslést nem.
A kitettséget nyolc külön dimenzióban közöljük, nem egyetlen pontszámként: összevonásukhoz olyan súlyok kellenének, amelyeket senki nem tesz közzé.
A máshol finomított üzemanyag készülhet olyan nyersolajból, amely áthaladt a szoroson. Hogy mennyiből, azt senki nem teszi közzé: ez a részarány becslés, tartományként megadva, a közzétett adatokból építve, Becsült címkével.
Hogyan bontjuk fel a fogyasztói árat
A fogyasztói ár azonosság, nem vélemény: az adó nélküli ár plusz a jövedéki adó és az egyéb literenkénti adók, és mindezek után az áfa.
Az adó nélküli ár és a fogyasztói ár az Európai Bizottság Weekly Oil Bulletin című kiadványából, az adókulcsok adótáblákból származnak. Ha a kettő nem egyezik, a különbséget megmutatjuk, ahelyett hogy a részeket összeillesztenénk.
Az adó nélküli árat két részre bontjuk: az alapanyagköltség-részre, vagyis egy liter nyersolaj költségére a Brent árából, az Európai Központi Bank árfolyamaival euróra átszámítva, és egy maradékra: mindarra, ami nincs modellezve, például a finomítói árrésre, az elosztásra, a tárolásra és a kiskereskedelmi árrésre. A maradék saját, felirattal ellátott sávként jelenik meg.
A jövedéki adó literenként rögzített összeg, az áfa pedig százalék: a magas üzemanyagadójú országokban ugyanakkora nyersolajár-mozgás kisebb százalékos változást jelent a töltőállomáson. Ez számtan, és az oldal országonként méri, nem feltételezi.
Amit soha nem teszünk
Az oldal soha nem:
- mutat hiányzó számot nullaként: a hiányzó üres, a nulla pedig jelentett nullát jelent;
- köt össze vonallal egy hiányt, és nem hosszabbít meg előre egy idősort, ha egy forrás késik;
- oszt szét egy közzétett végösszeget olyan kategóriák vagy finomítók között, amelyekre nincs lebontva;
- közöl egyetlen részarányt a Hormuzi-szorosra ott, ahol a nyilvános adatok csak tartományt támasztanak alá;
- állítja, hogy egy esemény árváltozás oka volt: az esemény csak jelölés az idővonalon;
- talál ki napi részleteket havi adatokból;
- mondja meg, melyik finomító látott el egy adott töltőállomást;
- ír felül egy revideált számot: a régi érték megmarad, a változást naplózzuk.
Javítások és revíziók
A statisztikai hivatalok revideálják a számaikat. Ha egy forrás revideál egy számot, megtartjuk a régi értéket, hozzáadjuk az újat, és a változást a dátummal és az okkal együtt rögzítjük a javítási naplóban. Semmit sem írunk felül. Ha mi hibázunk, az is ugyanebbe a naplóba kerül.
A teljes módszertan angolul
A teljes módszertan angolul jelent meg: